2010. július 26., hétfő

Ebéd hétfőre

Úgy kezdődött, hogy borsólevest akartam főzni. Mert ahhoz minden megvolt. Másodiknak pedig makarónit csirkepaprikással. Aztán előkészítettem mindent a leveshez, kezdem főzni, ahogy írja, szépen alakult meg minden, csak az a lábos nem a legjobb. Mondjuk ezt tudtam már az elején, de gondoltam, hátha hátha. Aztán mégsem. Odaégett rendesen. Nem lehetett már megmenteni. De egyik pillanatról a másikra... :(

Ugye milyen rosszul méz ki? Pedig már puhult... :( Na és a galuskának valót is elkészítettem, úgyhogy az nem mehetett kárba. Ezt a borsót szépen eldobtam (előbb megmutattam Efinek :P) - a levesnek lőttek, és készítettem galuskát, olyan hagymás-paprikásat. Nem tudom, mi a neve. Ja és a csirkepaprikás nem épp úgy sikerült, ahogy gondoltam, mert inkább csirkeparadicsomos lett. Finom lett, de csak miután kipofoztam egy kis paradicsompasztával. Rózsaszínű szósz meg minden, de jóízű volt - egy-kettő megettük :D

2 megjegyzés:

Futrinka írta...

Hjajj, tubic, oaan buszke vagyok raaad!! ja es a borso...oda se neki.:P egy jotanacs: legkozelebb ne csinalj. de ez mirjam tanacs egyben is.:P

Borzási Márta írta...

A szárított borsónak több időre van szüksége, hogy puhára megfőjjön (3 óra, egy éjszakai áztatás után)
És nem is néz ki rosszul, ha ez lenne az elégett borsó.

A csirkepaprikás és a nokedli az étvágygerjesztően néz ki! Puszi!