Hát az úgy kezdődött, hogy pénteken szilvásgombócot készítettem. Tudtam, hogy kell kinézzen, milyen íze kell legyen, de hogy hogyan kell elkészíteni, fogalmam sem volt... Soha nem láttam sem mamát, sem édesanyát, hogyan készítik, dehát egyszer csak el kell kezdeni. Kikerestem egy olyan receptet, amibe nem kell gríz (mert itt még mindig nem találtam), és elkészítettem. Azt írta: ha megfőtt - vagyis feljön a víz tetejére -, akkor kitesszük egy tányérra. Szépen "megfőttek", kitettem a tányérra, beprézliztem, becukroztam, befahéjoztam. És gondoltam, megkóstolom. Hát... egyáltalán nem volt megfőve, nem lehetett megenni. Erről ennyit (a szakácskönyvek sem mindig úgy értik a dolgokat, ahogy leírják...).
Szóval szombaton kezdődött újra a szilvásgombóc. Más recepttel. Az egyik blogon találtam: http://fozesfecseg.blogspot.com/2010/08/szilvasgomboc.html
Hát, egy kicsit kemény lett (átestem a ló túloldalára), de ezt már meg lehetett enni :D
1 megjegyzés:
Hát te egy zseni vagy! És kitartó, ami nagy kincs a mai világban:)
Gratulálok!
(Persze, hogy nem láttál engem ilyesmit késziteni, mert elég ritkán gyártok ilyesmit:) Inkább Mama a tapsztalt ebben:))
Megjegyzés küldése